Bár története

A Bár területén fellelt vörösbetétű edénytöredék nyomán a régészek arra következtettek, hogy a falu területén már az újabb kőkorban is élt egy közösség.
Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhány avarkori sírt ugyancsak találtak a községben.

A fennmaradt első írásos emlék 1296-ból származik, amely Boor, illetőleg Bor néven említi a települést. 1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.

Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község. II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre.

Elsőrangú földjét igyekeztek betelepíteni földesurai. Szlávok, (köztük szerbek) és magyarok költöztek be, majd német telepesek érkeztek.

Az állandó vándorlás után népe csak az 1780-as években állapodott meg.

A két világháború között ismét fejlődésnek indult a község.

1946-ban ide telepítettek egy állami baromfitenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években olvadt be a Bólyi Állami Gazdaságba, ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. A privatizáció nyomán a sárga kastély és a fehér kastély ma már magánkézben van.

Ez a gazdálkodó szervezet, foglalkoztatja a lakosság egy részét, de a jó közlekedés miatt sokan ingáznak az alig tíz km-re levő Mohácsra.